2012 változások
Tisztelt Ügyfeleink!
Mint minden évben most is szeretném tájékoztatni a 2012 évi változásokról.
Emelkedik a pénztárlimit
2012. január 1-től az összes árbevétel 10 %- ára változik (az eddigi 2 %- ról) a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga.
Tehát már csak az 5 milló árbevétel alattiakra vonatkozik az 500 e Ft-os limit.
A pénzkezelési szabályzatokat kiegészítjük a fenti módosítással.
A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
Illetékmentes a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan átruházás
A társasági adó törvény szerinti kapcsolt vállalkozások között a továbbiakban nem csak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, hanem az ingatlanok átruházása is.
Az ingatlan átruházás esetén azonban - a kapcsolt vállalkozási minőség fennállásán túl - az illetékmentesség további feltétele, hogy a vagyonszerző főtevékenysége az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása legyen.
A változás 2011. november 30-án lépett hatályba.
Bérbeadás csak energiatanúsítvánnyal
A jövő januártól megkötött lakásbérleti szerződések kötelező melléklete lesz az energetika tanúsítvány, amelynek átvételét a bérlőnek aláírásával kell igazolnia - egyebek mellett ezt is tartalmazza a lakásbérleti törvény tervezett módosítása.
A bérleti szerződés megkötése előtt a tulajdonosnak el kell készíttetnie a lakás energiatanúsítványát. Jelenleg a piacon ezért 40-120 ezer forintot kérnek.
A szerződés megkötése előtt a tanúsítványt be kell mutatni a leendő bérlőnek, aki azt a megtekintéskor - írásos nyilatkozattal - elismeri.
Ha megkötik a bérleti szerződést, akkor pedig a tulajdonosnak át kell adnia az energetikai tanúsítvány eredeti - vagy közjegyző által hitelesített példányát - a bérlőnek. A közjegyző oldalanként 300 forintért hitelesíti a dokumentumot, egy tanúsítvány általában 10-20 oldalas.
Az energia tanúsítvány egy olyan dokumentum, amely meghatározza - számítással - az adott lakás fűtési energiaigényét, és a számítás végén - akár a mosó-, vagy hűtőgépeken látható - matricán jelzi, hogy a lakás A, B, C vagy még rosszabb energetikai jellemzővel bír. A tanúsítók általában javaslatot tesznek az energiafelhasználás csökkentésére, és leírják, hogy az mennyibe kerül.
Külföldi rendszámú gépkocsik
2011. szeptember 1-én lépett hatályba a közúti közlekedésről szóló törvény új – 25/B. – szakasza, amely azt szabályozza, hogy belföldi járművezető mely esetekben vezethet olyan gépjárművet, amelynek külföldi rendszáma van.
Ennek eseteit a jogszabály az alábbiak szerint határozza meg:
Egy magyar nem természetes személy adóalanynak akkor lehet külföldi rendszámú gépjármű a tulajdonában, üzemeltetésében, ha neki külföldön székhelye, telephelye van, ahol rendszeres tevékenységet végez. Egyébként magyar adóalany nem üzemeltethet, tulajdonolhat külföldi rendszámú autót.
Belföldi járművezető akkor vezethet külföldi rendszámú gépjárművet, ha:
- a járművezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,
- a járművet 30 napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű átadásának időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,
- a járművet a járművezető Magyarország területén kívüli munkavégzés érdekében használja.
A fenti három állítás valamelyikét kell tudnia bizonyítania a járművezetőnek, ha egy közlekedési ellenőrzés során őt erre az igazoltató hatóság felszólítja. A bizonyítékként közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el. Ha a helyszíni ellenőrzés során a bizonyítás nem történik meg, az igazoltató hatóság értesíti a NAV-ot és a járművezetőnek az adóhatóság előtt kell 30 napon belül igazolnia a külföldi rendszámú gépjármű használatának jogcímét.
A bizonyítás során elfogadható okiratok:
-a járművezető külföldi lakcímét igazoló hatósági irat,
- gépjármű bérleti vagy más, a használatot megalapozó szerződés, amelyet két tanú vagy bíróság vagy közjegyző hitelesített, és az aláírási címpéldányt is csatolták, vagy az iratot ügyvéd, jogtanácsos készítette és ellenjegyezte,
- a járművezető munkaszerződése, megbízási szerződése úgy rendelkezik, hogy a járművezető a munkáját Magyarország területén kívül végzi, legyen ez akár belföldi, akár külföldi munkáltatóval megkötve – itt is ügyelni kell azokra az alaki kellékekre, amik az iratot teljes bizonyító erejű magánokirattá teszik a
Amennyiben a járművezető nem tudja a hatóság előtt igazolni a használat jogcímét, akkor bírság kiszabásának van helye. A bírság összege a nem természetes személy belföldi üzembentartó esetében, 2000 cm3-t meg nem haladó jármű esetén 10.000 - 400.000 Ft-ig, 2000 cm3 feletti jármű esetén 10.000 – 800.000 Ft-ig terjedhet. Ha a szabályokat magánszemély sérti meg (járművezető), az előzőekben említett bírság fele állapítható meg.
Pénztárgépek átállítása
A használatban lévő pénztárgépek és taxaméterek nagy része már úgy került beüzemelésre, hogy alkalmasak legyenek az euró kezelésére.
Ezen készülékekben az euró bevezetés technikai dátumaként jelenleg 2013. január 1. van beprogramozva. Ez azt jelenti, hogy a szabályok szerint ezen dátummal a készülék megkezdi az euró üzemmódra történő átállást, illetve ezen dátumot 1 évvel megelőzően (tehát 2012. január 1-én) már a felkészülési időszak szabályai szerint kezdhet el működni.
Ezért ahhoz, hogy a készülékek Ft-elszámolású üzemmódban működhessenek tovább, az előre programozott 2013. január 1. dátumot szükséges átállítani egy vélelmezett átállási dátumra. Ennek megfelelően a NAV a vélelmezett euró-átállási dátumot 2020. január 1. dátumban, egyúttal ezzel összhangban a felkészülési időszak kezdetét pedig egységesen ezen dátumot 1 évvel megelőző dátumban (tehát 2019. január 1-ében) határozza meg.
A NAV felhívja ezért az euró pénznem kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket használó adózók figyelmét arra, hogy a dátum 2020. január 1-re való átállítását NAV-engedélyes szervizzel legkésőbb 2011. december 31-ig végeztessék el. Ellenkező esetben a készülék 2012. január 1-ével automatikusan átállhat a felkészülési időszaknak megfelelő működésre, illetve 2013. január 1-ével blokkolja a Ft-elszámolású működést, ezért az a felhasználó számára használhatatlanná fog válni.
Amennyiben a használó nem intézkedik időben a dátum átállítása iránt, úgy a készüléken az eredeti Ft-elszámolási mód már csak a szerviz által adómemória cserével állítható vissza, melynek költségei nagyságrendekkel nagyobbak lehetnek az átállítás időben történő elvégzésének költségeinél.
A pénztárgép, vagy taxaméter kezelési utasításában benne kell lenni, hogy az adott típus eleve alkalmas-e az euró kezelésére. Ha igen, úgy fel kell venni a kapcsolatot a szervizzel az átállítás elvégzésének érdekében.
Személyi jövedelemadó
2012. január 1-től megszűnik az adójóváírás. Sávos lesz az adóalap, ami azt
jelenti, hogy az összevont adózás alá tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot
meghaladó része után az adót 27 %-os mértékkel kell megállapítani.
Tehát itt megmarad a bérbruttósítás.
Ingóság értékesítése
A 2012-től hatályos szabályozás megerősíti azt, az eddigiekben jogértelmezéssel levezethető értelmezést, hogy a tevékenységi (üzletszerű) jelleggel folyatott ingóértékesítésre az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályait kell alkalmazni. Az üzletszerűségen a gazdasági tevékenységet kell érteni, amelynek tartalma lényegében megegyezik az áfa törvényben már megismerttel. Nem kell azonban vizsgálni az üzletszerűséget, ha a bevétel az évi 600 ezer forintot nem haladja meg.
Továbbra sem kell megfizetni az ingó értékesítésből származó jövedelem adójából a 32 ezer forintot meg nem haladó összeget (ez gyakorlatilag 200 ezer forint jövedelem adóját jelenti).
Természetesen az ingóság értékesítést egyéni vállalkozóként folytató magánszemélyek továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.
Béren kívüli juttatások
1/ Egyes meghatározott juttatások. Adó: a juttatott érték 1.19 szerese után 16 % SZJA és 27 % EHO.
Ilyen juttatások pl: parkoló bérlet, cégtelefon magáncélú használata, csekély értékű ajándék.
Fontos, hogy minden dolgozónak egyaránt kell adni, vagy egy meghatározott személyi kör kaphatja.
Egyes összeghatárok felett adott juttatások is ebbe a körbe tartoznak.
2/ Béren kívüli juttatások: Adó: a juttatott érték 1,19 szerese után 16 % SZJA és 10 % EHO.
Ilyen juttatások pl: SZÉP kártya, Erzsébet utalvány, helyi utazási bérlet, saját üdülőben történő üdültetés, iskolakezdési támogatás, egészségpénztár.
A SZÉP kártyának három „zsebe” lesz: - szálláshely szolgáltatás 225 eFt/év
- vendéglátás 150 eFt/év
- egészségmegőrző szolgáltatás 75 eFt/év
Az Erzsébet utalvány 5.000 Ft/hó az Üdülési Alapítvány bocsájtja ki, mely 2012-ben még meleg étkezésre is felhasználható.
Béren kívüli juttatás legfeljebb 500.000 Ft-ig adható évente, ezen felüli rész egyes meghatározott juttatások szerint adózik. Az internet támogatás megszűnik.
Végtörlesztés támogatása
Adómentes a dolgozó végtörlesztéséhez adott vissza nem fizetendő támogatás. Ezt a támogatást
2012.02.28-ig lehet adni 7,5 millió Ft értékig. Már ebben az évben is adható.
A támogatást vagy a pénzintézetnek, vagy közvetlenül a dolgozó bankszámlájára kell utalni. A lényeg, hogy a banknak igazolnia kell a végtörlesztés tényét.
Reprezentáció, üzleti ajándék
Már az első forinttól adókötelessé válik. A kifizetőt a juttatás értékének a
1,19 szerese után 16 % SZJA és 27 % EHO fizetési kötelezettség terheli.
Az adót havonta kell bevallani. Ezért a számlákat, minden hónap 10-ig kérjük leadni, hogy a bevallásban szerepeltetni tudjuk a reprezentációs költségek után fizetendő adókat.
Számviteli Törvény
A legfontosabb változás, hogy 2011 évben 100 millió Ft, 2012 évben 200 millió Ft,
míg 2013 évben 300 millió Ft a kötelező könyvvizsgálat bevételi határai.
Két egymás követő év átlagát kell érteni.
A bizonylat megőrzés egységesen 8 év lett. Itt természetesen a számviteli bizonylatokat kell érteni.
Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cégvezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.
A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy gyakoribb áfa-bevallást és - fizetést írhat elő számára a hatóság.
A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.
Újdonság továbbá, hogy a cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz.
Szankciók mértékének növelése: Az adómorál javítása érdekében szigorodik a jogsértések esetén alkalmazandó szankciók rendszere, mértéke.
- Az adóhiány 200%-ának megfelelő adóbírságot állapít meg az adóhatóság abban az esetben, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, és megszűnik a minősített adózók csökkentett, 20%-os adóbírsága.
- A mulasztási bírság megállapításának esetkörét és mértékét érintő változásokra is sor kerül. Változik például a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos eljárás; az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére történő második felszólítás mellett 1 000 000 forintig terjedő ismételt mulasztási bírságot állapít meg, eredménytelen felhívás esetén az adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül hivatalból törli.
Az adószám felfüggesztés/törlés rendszerének változása: Az adózó adószáma
felfüggesztés nélkül törlésre kerül nem valós cím, illetve képviselő esetén, vagy ha a képviselő bejelentésének elmulasztását állapítja meg az adóhatóság.
Társasági adó törvény
A látvány-csapatsport kedvezményt 2011 évtől lehet igénybe venni.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy csak annak a sportegyesületeknek, sportiskoláknak, stb. adható ahol rendelkeznek támogatási igazolással.
Tehát két dologra kell nekünk juttatóknak figyelni, az egyik, hogy a támogatott rendelkezzen támogatási igazolással, a másik 8 napon belül a NAV-nak egy levélben be kell jelenteni, kinek, mire, mennyit adtunk. Ha ezt nem teljesítjük, akkor sem az adóalap, sem az adó nem csökkenthető az adott támogatás mértékével.
Érdemes támogatni a látvány-csapatsportot a nyereséges társasági adó alanyoknak, hiszen nem hogy ingyen jótékonykodhatnak, de az állam még meg is jutalmazza őket ezért, hiszen a támogatás 10 %-át (nagy cégeknél 19%-át) még vissza is adja!!
A támogatást egyszer elszámolhatják adóalap csökkentőként (megspórolják a 10 vagy 19 % társasági adót) másrészt a támogatás összegével csökkenthetik a fizetendő társasági adójukat!
Érdemes még a társasági adó feltöltése előtt a támogatást átutalni, hiszen így néhány napos befektetéssel 10 vagy 19 %-os hozamot lehet realizálni.
A korábbi évek elhatárolt veszteségeit csak az adóalap 50 %-áig lehet leírni.
Ingyenes juttatások egyszerűsítése: Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében visszaállításra kerül az adomány fogalma társasági adóban: a közhasznú, kiemelkedőn közhasznú szervezetnek, továbbá az egyháznak, közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott ingyenes juttatás minden esetben elismert költség, ráfordítás lesz a társasági adóban. Ezáltal megszűnik e körben az eredmény igazolásához kapcsolódó adminisztratív többletteher. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor adományozás esetén is szükség lesz az adományozott igazolására.
Cégautóadó
Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:
Környezetvédelmi osztály-jelzés
gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) „0”-„4” osztályjelzések esetén „6”-„10” osztályjelzések esetén „5”; „14-15” osztályjelzések esetén
0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft
ÁFA
Az ÁFA 25 %-os kulcsa 27 %-ra emelkedett. Felülről számítva: 21.26 %-ra módosul.
Itt fontos megjegyezni, hogy amíg a pénztárgépeket nem állítják át, addig kézi nyugtákat, illetve készpénz számlákat kell kibocsátani. Határidő: február 29.
A személygépkocsi-bérlet, illetve – lízing áfájára vonatkozó jelenlegi adólevonási tilalom feloldása: 2012-től levonhatóvá válik az adóalanyiságot eredményező tevékenység érdekében igénybevett közlekedési eszköz bérlet utáni áfa. Az általános szabályoknak megfelelően, amennyiben az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást terhelő áfa csak az üzleti használat arányában vonható le a levonásra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével.
Környezetvédelmi Termékdíj Törvény
Nem a csomagolást végző, hanem a csomagoló anyagokat gyártó vagy külföldről beszerzőnek kell fizetnie a termékdíj adót. Tehát ott vesznek csomagolóanyagot, nylon táskát, ahol akarnak.
Ha valaki külföldről hoz be árut, akkor a csomagolóanyag után továbbra is ő fizeti az adót, függetlenül, hogy továbbértékesíti vagy saját felhasználásra veszi.
Szociális hozzájárulási adó, kompenzáció és kedvezmények
2012. január 1-jétől megszüntetésre kerül a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett „munkáltatói” társadalombiztosítási járulék (a nyugdíj-biztosítási járulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék).
A szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály alapján a kifizető, illetve saját maga után az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő adót fizet, melynek mértéke az adó alapjának 27 százaléka.
A járulékszabályokhoz hasonlóan a szociális hozzájárulási adónál is van minimum-alap előírás az adóalany egyéni vállalkozókat, őstermelőket és a társas vállalkozások személyes közreműködő tagjait érintően. A havi minimum adóalap őstermelőknél a minimálbér 100 százaléka, míg a főállású vállalkozóknál a minimálbér (illetve a járulékkal azonos feltételek szerint a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
Ez az intézkedés a szolidaritási elvet erősíti, és egyértelművé teszi azt, hogy a munkáltatói befizetés nem keletkeztet a munkavállalónál társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot (a nyugdíjvárományokat, az egészségügyi ellátásra való jogot egyaránt az egyéni járulékbefizetések teremtik meg).
A szociális hozzájárulási adó tb-alapok közötti megosztásáról a költségvetési törvény gondoskodik, ezáltal biztosítva a tb-ellátások és a munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozását.
A munkáltatók az adóból jelentős mértékű kedvezményt vehetnek igénybe, ha végrehajtják a munkavállalók bérének nettó szinten tartásához szükséges béremeléseket. Ez a kedvezmény csökkentett összegben 2013-ban is érvényesíthető. Ezentúl a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó bérének értékét a munkaadónak kell megőriznie. Aki ezt nem tartja be, azt a munkaügyi ellenőrzés során nem bírságolhatják, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást.
A foglalkoztatási kedvezmények (start, start extra, start plusz, anyasági ellátásról részmunkaidőbe visszatérő munkavállalók kedvezménye) rendszerén a szociális hozzájárulási adó bevezetése csak annyiban változtat, hogy a kedvezmények már nem csökkentett mértékű tb-járulékot jelentenek, hanem a szociális hozzájárulási adóból részkedvezményként érvényesíthetők (új start plusz és extra kártyák továbbra is csak 2011 végéig válthatók ki).
Új típusú foglalkoztatási kedvezmény kerül bevezetésre: 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig start bónusz kártya váltható ki. A start bónuszt olyan személy válthatja ki, aki:
- legalább 3 hónapig folyamatosan nyilvántartott álláskereső, vagy
- gyes, gyed, gyet, ápolási díjban részesül, és a folyósítás megszűnése óta 365 nap még nem telt el, vagy gyes mellett szeretne dolgozni, és nincs munkahelye, és
- start, start plusz vagy start extra kártyája sincs.
Start bónusz kártyánál a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adóból – a kártya érvényessége alatt – részkedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke: a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének) 27 százaléka a foglalkoztatás első évében. Az adókedvezmény feltételei: legalább 31 napos foglalkoztatási időtartam és a legalább napi négy órás munkaidő.
További kedvezmények is érvényesíthetők, amennyiben a kifizető START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártyával rendelkező munkavállalókat alkalmaz. Míg az első nem, az utóbbi három egy további adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető olyan módon, hogy ha a kedvezmény meghaladja az adott munkavállaló vonatkozásában számított adót, akkor a kedvezmény számított adón felüli része a kifizető teljes szociális hozzájárulási adójából is érvényesíthető, sőt ha azt is meghaladja, az adóhatóságtól kérhető a meghaladó rész költségvetési támogatásként való kiutalása.
A kormányprogram foglalkoztatási céljaival összhangban 2013. január 1-jétől a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében is érvényesíthető adókedvezmény (az ilyen munkakörben foglalkoztatottat megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 9%-a) segítve foglalkoztatásukat.
Egyéni járulékok
A járulékfizetést érintő módosítás alapvető célja a biztosítottak körének bővítése és a járulékalap szélesítése.
Az egészségügyi ellátások fedezetéhez való arányosabb hozzájárulás érdekében a főállású vállalkozóknál az új minimális (egyéni) egészségbiztosítási járulékalap a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese (legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő fő tevékenység esetén a garantált bérminimum másfélszerese), a jelenlegi minimálbér helyett.
A nyugdíjrendszer finanszírozási reformja keretében a jelenlegi rokkantsági ellátások átalakulnak, és finanszírozásuk átkerül az Egészségbiztosítási Alapba. A rokkantsági kockázat járulékfedezete megteremtése érdekében a biztosított által fizetendő egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalékról 3 százalékra emelkedik.
Átalakul a magán-nyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatos adminisztráció. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztárak felé kell közvetlenül bevallani és befizetni. A tagdíjjal összefüggő adminisztrációban az állami adóhatóságnak az a feladata marad, hogy a tagdíj- és pótléktartozást adók módjára behajtja a pénztár megkeresése alapján. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat kormányrendelet tartalmazza majd.
A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi.
Baleseti adó
A gépjárműhasználattal szükségszerűen együtt járó baleseti kockázat okán a gépjármű üzembentartójának baleseti adó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adókötelezettség a kötelező felelősségbiztosítási díjfizetési kötelezettséghez kötődik, tekintve, hogy e díj összege kifejezi a biztosítotthoz (gépjárműhasználóhoz) kapcsolódó baleseti kockázat nagyságát.
Az adó alanya a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló gépjármű üzembentartója, az adó alapja pedig az általa fizetendő kötelező gépjármű-felelősség biztosítás díja. Az adó mértéke az adóalap 30%-a, azonban legfeljebb naponta gépjárművenként 83 Ft. A biztosító az adót az esedékes biztosítási díjjal együtt szedi be az adóalanytól, majd a beszedett összeget – a beszedést követő hó 15. napjáig – befizeti az állami adóhatósághoz. Önadózással kell azonban megfizetni az adót abban az esetben, ha a biztosító az adót nem tudta beszedni, mert a biztosított nem fizetett és a gépjármű még a közúti forgalomban van.
EVA
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mértéke 37 százalékra emelkedik. Ezzel egyidejűleg 25-ről 30 millióra nő az a bevételi értékhatár, amely alatt az adóalanyok alkalmazhatják az evát.
Inárcs, 2011. december 14. Vanya Mónika
